szauna szauna szauna

A finn szaunakultĂşra

szaunaA ma emberének - ha igazán egy jó szaunát szeretne - feltétlenül ismernie kell az alapvetõ építési irányelveket, szokásokat , és fontos, hogy a régmúlt õsi tapasztalataiból kiindulva, a múlt és a jelen közötti átmenet folyamatos legyen.


A finn szaunakultúra rövid történelmi áttekintése:

Az ősi hagyomány

Finnországban a szaunázásnak ősi hagyományai vannak, de a szauna a ma emberének életmódjához is szervesen hozzátartozik.A történelem folyamán a szauna megjelenési formája állandóan változott, ezért napjaink szaunafülkéje már ettől lényegesen eltér. Szerencsére ma is több ezer olyan kémény nélküli, vagy "füstös" szauna található Finnországban, melyek megőrizték a több ezer éves, jellegzetes építési módot. A ma emberének - ha igazán egy jó szaunát szeretne - feltétlenül ismernie kell az alapvető építési irányelveket, szokásokat , és fontos, hogy a régmúlt ősi tapasztalataiból kiindulva, a múlt és a jelen közötti átmenet folyamatos legyen. Ezért javasoljuk, hogy a kedves olvasó tegyen velünk egy rövid sétát a múltban, hogy az ősi hagyományt megismerhesse.

Már a régmúltban is közismertek voltak a különböző izzasztó fürdők világszerte a primitív és a kultúrált népek között egyaránt. Ezek a fürdők részben vallási szertartások helyszínéül szolgáltak, vagy gyógyító helyekként üzemeltek illetve egyszerűen csak mosókonyhaként használták őket. Jól ismertek voltak a magasabb társadalmi rétegeknél az ősi Indiában, Görögországban, Rómában, az iszlám országokban és a középkori Európában. Az izzasztó fürdőket egyszerű emberek használták például Írországban és az alpesi területeken a 19. századig. Az izzasztófürdők hagyománya azonban majdnem teljesen kiveszett mindenütt, kivéve a finneknél és a velük közeli rokonságban álló népeknél. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy sokan azt hitték - ma már tudjuk, hogy tévesen - a szauna betegségek terjesztője.
Az 1950 - es évektől kezdődően ugrásszerűen megnőtt az új szaunaépitések száma mindenütt a világon. Ebben a folymatban Finnország döntő szerepet vállalt és ezért a mai napig megőrizve vezető szerepét, joggal nevezhetjük a szauna hazájának.

A finn típusú gőzfürdők

A finn szauna közel kétezer éves múltra tekint vissza, bár archeológusok körében még mindig nem tisztázott a kérdés, hogy kizárólag a mai finnek őseihez kapcsolható a szauna, vagy már az ő letelepedésük előtti korban is ismert volt a szaunázási szokás ebben a térségben.
A fürdőket Finnországban, a balti országokban és Oroszország északi részén úgy használták, hogy eltérően a világ fennmaradó részének hagyományától - a levegő páratartalmát ciklikusan változtatták oly módon, hogy a forró kövekre vizet öntöttek.

A szauna és a finnek

Közel 1,5 millió - ma is használatban levő - szauna található Finnországban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden házban - még lakásban is - és családban megtalálható. Még senki sem próbálta megbecsülni, hogy a finnek évente hányszor szaunáznak, de nyugodtan mondhatjuk, hogy több millió olyan alkalom kínálkozik, amikor fizikai és lelki felfrissülést keresve visszahúzódnak a szaunájukba. Azt mondhatjuk, hogy átlagosan a finnek hetente 1 - 2 alkalommal szaunáznak, de nyáron sokan szinte minden este használják A finnek mindenhova magukkal viszik a szaunájukat, sokan még a nyaralásukkor is, ezért nem ritka látvány a sátorban, vagy egy hajón felállitott szauna sem.
A szauna annyira a hétköznapok részévé vált az idők folyamán, hogy a finnek igazán nem is értik miért tulajdonítanak ennek mások olyan különleges jelentőséget. Számukra a szauna több mint egyszerü fürdőhely, számos hagyomány, szokás és hiedelem kötődik e fogalomhoz.
Bár a szauna pontos eredete még a mai napig is ismeretlen,tudjuk, hogy már a finn-ugor népeknél is ismert volt. A finneket azért nevezhetjük igazán a szaunakultúra meghonosítóinak, mert minden más népnél jobban, náluk maradt meg ennek ősi hagyománya, a többi népcsoportnál pedig mindenütt kisebb, vagy nagyobb mértékben ugyan, de megváltozott.
Egy régi finn mondás szerint, ha a szauna és az alkohol már nem segít, akkor a beteg valószínű meg fog halni.
Mások a "szegény ember kórházá "- nak hívják, vagy a templomhoz hasonlítják.
A szauna rendszerint egy forró fülkéből, egy tusoló részből és egy öltöző szobából áll. A tóparti és a kisebb beltéri szaunákban nem mindig található tusoló. Jóllehet az ősi finn szauna a mosakodás helye is volt egyben, ma ezt a funkcióját már tulajdonképpen elvesztette. A modern kor emberének elsősorban a teljes kikapcsolódás, a relaxáció optimális helye, ahol kitágulnak a bőr pórusai, majd ismételten összehúzódnak a váltakozó meleg - hideg levegő hatására és méregtelenedik a szervezet a fokozott izzadás révén. Rohanó világunkban az egyre gyakoribb stressz-hatások is kiküszöbölhetők, vagy csökkenthetők a rendszeres szaunázás segítségével.
Finnországban az újszülött gyerekektől kezdve a nagyszülőkig mindenki szaunázik. A kisgyerekeket persze fokozatosan szoktatják a rendszeres szaunázáshoz, mindenki csak addig használja a szaunát, amíg jólesik saját szervezetének.
Az újszülött csecsemők előszőr édesanyjuk térdén, vagy csak az alsó padon ülve - alacsonyabb hőmérsékleten - barátkoznak meg a szauna hangulatával. A szaunázás mindenki számára hasznos, aki ismeri saját szervezetének tűrőképességét és korlátait. Egy finn mondás szerint : "Ha valaki el tud sétálni a szaunáig, akkor már szaunázhat."

Gödör szaunák

A ház és a szauna kezdeti megjelenési formája tagadhatatlanul csak egy gödör volt a földben. A saami nyelvben a "saun" szó eredetileg egy lyukat jelentett a földben, vagy a hóban. A legkorábbi írásos emlék a finn tipusú szaunáról a 912. évre nyúlik vissza, ez Sheik Ibn Dasta kutató leírása egy "gödör" szaunáról. A szauna a mai Moszkva területén belül helyezkedett el.
Az építményt egy kicsúcsosodó tetővel rendelkező kunyhóként írta le, mely egy a földbe ásott lyuk fölé épült és földdel fedték le. A lyuk alján egy kövekből álló tüzhelyet képeztek ki. Egy hasonló ősi szauna leírása szerepel a "Kadonnut Karjala " (Elveszett Karelia)cimű könyvben, melynek Ivan Kemppainen a szerzője.
Az ősi izzasztó pajta felépítése hasonló volt: ennek is volt az alján egy tűzhely, de a kunyhót csak egy kerettel látták el és fahánccsal tömködték ki a központ felé összetartó rudak közeit. Az 1880 - as években A. O. Heikel találkozott ezzel az építési móddal Mouhijarviban. Ezt egy szegény család használta otthonként, istállóként és szaunaként egyszerre. A kunyhó tetején egy nyílást alakitottak ki. A megfelelő építési anyagok hiányának köszönhetően voltak népszerűek. A teljesen, vagy részben a föld alá épített szaunák az ország szegényebb vidékein a huszadik század elején. Ostrobothniában és a Lappföldön , ahol ritkaságszámba ment a fa, a gyepet is használták építőanyagként.

Gerenda szaunák

A föld felszine fölé épitett füstös szaunákat rendszerint fa gerendákból építették. A különleges gerenda csapolási módszert a kereszténység kezdetén fejlesztették ki.
Ez az építési módszer előszőr Svédország északi részén jelent meg, majd innen terjedt el fokozatosan Finnországban, Karéliában, a balti országokban,Oroszországban és Szibéria tundrás vidékein. A másik három megjelenési terület: az Alpok vidéke, Észak Amerika és Kina voltak. Az Atlanti óceántól a Csendes óceánig millió számra épültek a szaunák, elsősorban csapolt gerendaelemekből.
A csapolás módját illetően sokféle megoldás született az idők folyamán, a kültéri szaunák esetében a gerendák közeit még száraz mohával is kitömték a tökéletesebb szigetelés érdekében. A megmunkáló szerszámok fokozatos fejlődésével az ősi csapolási mód lényegében nem változott, csak a mérettűrését tekintve finomodott. Kezdetben a többi épülethez hasonlóan, a szaunák alacsonyak voltak és nem volt sem padlásuk, sem ablakuk.
A tömörfa szauna legrégebbi leírása egy kijevi kolostor Nestor nevű szerzetesének az 1110-es években írt krónikájában szerepel. Ebben a krónikában Nestor a Ladoga és az Ilmajarvi tavak közötti terület szaunázási és fürdési szokásait meséli el. Leírása szerint a levegő a gerenda-szaunákban valamivel szárazabb volt mint a gödör-szaunákban, mert a levegő a falakon keresztül is cirkulált.

"Kota"

A szaunához kapcsolódó másik építményt az ún. "kota"-t is rendszeresen használták víz melegítésére és egyéb háztartási munkákra. Eredetileg a "kota" köralakú, érme formájú volt, elkülönülve a tényleges szaunától. A "kota"-t ágak, vagy rudak sátorszerű egymás mellé helyezésével is építették egyik, vagy mindkét oldali ajtóval. Később a "kota" már a szauna szerves részévé vált. Egyfajta előszobaként funkcionált és gerendákból, vagy deszkákból építették, de néha még köveket is használtak az alacsonyabb felének megépítéséhez.

A szauna lelke és szelleme

A szauna maga szorosan kapcsolódik közvetlen környezetének természeti adottságaihoz és ezért egy egyszerű, nem hivalkodó, csöndes, elmélkedésre alkalmas hely, mely megköveteli használójától a bensőséges atmoszféra tiszteletét.
Évszázadokon, vagy talán évezredeken kersztül a szauna felbecsülhetetlen jelentőségű szerepkörrel rendelkezett, ez volt az a hely, ahol a finnek nemcsak fizikailag, de szellemileg is megtisztultak. A szauna hitet, bizalmat jelentett az embereknek lélektanilag és az egymás közötti szociális kapcsolataikban is. Ha távolabb tekintünk vissza a múltba, akkor a szauna és a vallás közötti szorosabb kapcsolatot fedezhetjük fel. A forró kövek vízzel történő locsolása mágikus varázslatra emlékeztetett és az ilyenkor keletkező gőzt a finnek "löyly"- nek hívták, mely gyakorlatilag szellemet jelent.
A melegnek és a füstnek köszönhetően a szauna a ház leghigiénikusabb helyisége volt és éppen ezért kitűnő lehetőséget biztosított a kisgyermekek tisztálkodásához is. A finn asszonyok például generációkon keresztül a szaunában biztonsággal hozták a világra újszülötteiket.

A hagyomány tovább folytatódik

A füstös szauna és a szunázás régmúlt szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig. Ezt bizonyítják az egykori leírások, eredeti beszámolók és a finn néprajzkutatók kutatási eredményei is. Mind arról számol be, hogy a finnek vizet öntenek a forró kövekre, virgáccsal veregetik egymást közben, úsznak a tóban illetve meghempergőznek a hóban.
Mind a mai napig a finn szauna elsősorban a tisztálkodás helyét jelenti, mely egyben a testi és szellemi felfrissülést is biztosítja. Az utóbbi időben az emberek kezdik ismét felismerni a füstös szaunák összehasonlithatatlan előnyeit és ezért ismét növekszik népszerűségük.

Az eredeti cikk a FinnAura Partners honlapján található, részlet a Szabady Béla : "A finn szauna" c. saját kiadású szakkönyvükből!


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás